„Amikor én elkezdtem a dramaturg szakot, azt mondta első órán az osztályvezetőnk, hogy ne várjunk tőle definíciót, mert minden egyes dramaturg mást és mást csinál, ez egy megfoghatatlan dolog. Tovább megyek, az édesanyám is dramaturg, és amikor ő volt főiskolás előttem huszonöt évvel, az ötvenes években, az ő tanára is ezzel indított. Most pedig, tanárként én is ezt mondom. Szóval, azt hiszem, mindig is a titkok titka volt, hogy mit csinál egy dramaturg.” - mondta egyszer Kárpáti Péter.
Tény, hogy nem csak országonként és színházanként, de egyenesen konkrét személyenként változó, hogy mi a dramaturg feladatköre. De íme pár fogódzó: ha egy színház állandó dramaturgjáról van szó, akkor segít az évad kialakításában. Folyamatosan olvas, követi a színházi trendeket és darabokat ajánl a színház vezetőjének. Emellett – talán kevésbé érdekes feladatként – részt vehet a színház szöveges tartalmainak az előállításában.
Az igazán izgalmas rész azonban az előadás elkészítésekor jön. Ha van dráma, akkor első körben annak az átdolgozása a feladata az aktuális koncepciónak megfelelően: meghúzni, átírni és mindenekelőtt értelmezni a szöveget. Innentől kezdve pedig a rendező jobb keze lesz sokszor: megvitatja az ötleteket, improvizációs próbafolyamat esetén rögzíti a végleges jeleneteket, segít lekerekíteni az előadást. Talán ebből is látszik, hogy nem véletlen, hogy számtalan dramaturg egyszer csak rendező lesz, ilyen például Gáspár Ildikó vagy Zsótér Sándor is.
A teljesség minden igénye nélkül, néhány fontosabb dramaturg: Radnai Annamária, Lengyel Anna, Lőkös Ildikó, Radnóti Zsuzsa, Ungár Júlia és Upor László.
A kép forrása: Színházi mémek