A k2 az egyik legizgalmasabb társulat ma Magyarországon, egyszerre friss, kortárs és közérthető, miközben érvényesen beszél a napjainkról. A szalmával beborított színpadon eljátszott előadásuk, A baranyai gyöngyösbokréta egyike azoknak a darabjaiknak, amelyeknek az alapanyagát falvakban járva, idős emberek történeteiből gyűjtötték. Drámai helyzetekből láthatóan nem volt hiány: egy család életét ismerjük meg 1948-ból, akik a rendszerrel szemben egy lázadó, felhevült hangulatú megemlékezést terveznek a száz évvel korábbi nagy forradalomról, csak éppen közben titkolják az időben jóval közelebb eső szégyenteljes falusi, magánéleti eseményeket.
Ebből az alapanyagból ezután nem csak dramaturgia szempontjából hoztak létre valami egészen fantasztikusat, észrevétlenül eljutva a falusi élet végtelenül vicces, de egyáltalán nem gúnyos bemutatásától a tragikus végkifejletig, hanem a szöveg szintjén is. Szójátékok, pop- és a magyar kultúrára tett utalások simulnak bele a régiességet szeretetteljesen karikírozó nyelvbe. Eközben a karakterek mesébe illően egyszerű, de átélhető figurák, akiket a színészek játékos túlzással ábrázolnak. Mindezt olyan természetességgel, mintha színházat csinálni a világ legegyszerűbb dolga lenne.
Az előadás részletei és jegyek itt.
(Borítókép forrása: a társulat Facebook oldala)